Hírek, Uncategorized
2024.november 10. és 17. között került megrendezésre egy nemzetközi ifjúsági csere, amely öt ország – Románia, Magyarország, Lengyelország, Olaszország és Portugália – fiataljainak részvételével valósult meg. A csere célja az volt, hogy a résztvevők mélyebb megértést nyerjenek a menekültek, migránsok és kisebbségek helyzetéről, valamint, hogy olyan eszközöket dolgozzanak ki, amelyek elősegítik az integrációt és a társadalmi érzékenyítést. Az esemény során számos kulturális, oktatási és közösségi tevékenység zajlott, amelyek elősegítették a résztvevők közötti kapcsolatteremtést és együttműködést.
Az ifjúsági csere keretében a résztvevők nemcsak tanultak, hanem kreatív módon reagáltak a különböző társadalmi problémákra is. Ennek eredményeként elkészült hat digitális történet, amelyek valós tapasztalatokon alapulnak, valamint egy kézikönyv, amely tíz kézzelfogható integrációs lehetőséget mutat be, amelyet 6 nyelre is lefodítottunk az angol nyelv mellett.
A program a résztvevők fogadásával és egy játékos ismerkedéssel kezdődött. A fiatalok egy kincskereső túra során fedezték fel a várost, amely egyúttal lehetőséget adott a kapcsolatok kialakítására is.
A túra végén a csoport az ATA irodában találkozott, ahol teával, süteménnyel és egy barátságos közösségi térrel várták őket. Az este fénypontja a hat ország hagyományos snackjeinek kóstolója volt, amely során a fiatalok megosztották egymással kulturális sajátosságaikat, történeteiket és első 
benyomásaikat.
A második nap az ifjúsági csere egyik legfontosabb témájával, a menekültek, migránsok és kisebbségek helyzetével foglalkozott. A résztvevők érzékenyítő gyakorlatokon keresztül ismerkedtek meg ezekkel a kihívásokkal, és különböző társadalmi szerepekbe helyezkedve vitatták meg az integráció lehetőségeit. Az olasz csapat inspiráló előadása betekintést nyújtott a kisebbségek helyzetébe és az integrációs kezdeményezések hatásaira. A nap végére a fiatalok már sokkal empatikusabban közelítettek a témához, és elkezdtek közösen gondolkodni a megoldásokon.
Harmadik nap a résztvevők a portugál és magyar csapatok előadásain keresztül mélyítették el tudásukat. A portugál csapat a menekültek helyzetéről és az őket érintő kihívásokról beszélt, míg a Magyarországról érkező fiatalok személyes történeteken keresztül mutatták be a migránsokkal szembeni előítéletek kezelésének lehetőségeit. A nap folyamán a csoportok szerepjátékos szituációkon keresztül gyakorolták az empátiát és a társadalmi problémák megoldását. Az estét egy közös román-magyar kulturális program zárta, amelyet hagyományos táncok tettek emlékezetessé.
A negyedik nap témája a lengyel, román és francia tapasztalatok megosztása volt. A résztvevők olyan történeteket hallgattak meg, amelyek valós példákon keresztül mutatták be a menekültek beilleszkedésének nehézségeit és sikereit. Az elméleti tudást gyakorlati tevékenységek követték, amelyek során a fiatalok integrációs stratégiákat dolgoztak ki, és ötleteiket vizuális prezentációkban mutatták be. Az esti program során a francia csapat is csatlakozott a bemutatókhoz, és közös játékok, valamint beszélgetések révén tovább mélyítették a kapcsolatokat.
Az ötödik napon a digitális történetmesélés került a középpontba. A résztvevők megtanulták, hogyan használhatják a digitális eszközöket és a történetmesélés művészetét a társadalmi érzékenyítés eszközeként. Az elsődleges cél az volt, hogy személyes élményeken alapuló történeteket osszanak meg, amelyek hozzájárulnak a közösségek érzékenyítéséhez. A csapatok elkezdték kidolgozni saját projektjeiket, amelyek a migrációval és integrációval kapcsolatos problémákra hívták fel a figyelmet. Az estét a portugál és olasz kultúra ünneplése tette színessé, táncokkal, zenével és közös játékokkal.
A hatodik nap a kreatív munka jegyében telt. A fiatalok a forgatókönyvek kidolgozását követően nekiláttak a digitális történetek elkészítésének. A szabadban töltött idő és a közös tevékenységek, például a séták és a játékok, új ötletekkel gazdagították a projekteket. Az elkészült videók a menekültek és migránsok helyzetére reflektáltak, és olyan üzeneteket közvetítettek, amelyek empátiát és megértést sugalltak. A nap végén a résztvevők egy közös vacsorán osztották meg gondolataikat és élményeiket.
Hetedik nap a résztvevők az egy hét során szerzett tapasztalataikat összegezték. Egy „reflecTree” elkészítése során mindenki megosztotta, milyen emlékeket és tanulságokat visz magával. A csoport közösen meglátogatta Segesvár városát, amelynek történelmi hangulata különleges élményt nyújtott. Az esti program a lengyel és francia csapat bemutatkozásával, valamint egy barátságos búcsúesttel zárult.
Az ifjúsági csere utolsó napján a fiatalok bemutatták az egy hét alatt elkészült hat digitális történetet és a tíz konkrét integrációs lehetőséget tartalmazó kézikönyvet. Az eredmények nemcsak a résztvevőknek, hanem a helyi közösségeknek és az érintett csoportoknak is inspirációt jelenthetnek. Az este egy közös tábortűzzel zárult, amely során a résztvevők búcsút vettek egymástól, de megígérték, hogy a jövőben is folytatják a közös munkát.
A november 10. és 17. között lezajlott ifjúsági csere egyedülálló lehetőséget nyújtott a fiatalok számára, hogy új kultúrákat ismerjenek meg, barátságokat kössenek, és aktívan hozzájáruljanak a társadalmi változáshoz. A résztvevők által készített digitális anyagok és a közös élmények nemcsak őket, hanem közösségeiket is gazdagították, és hozzájárultak ahhoz, hogy a befogadás és az empátia egyre nagyobb teret nyerjen a mindennapokban.
Írj üzenetet, ha te is részt szeretnél venni!
Bemutatkoznak a brassói iskolák
Ebben az évadban az Európai Szolidaritási Alap támogatásának köszönhetően 3 nemzetközi önkéntes gazdagítja munkájával családközpontunk programkínálatát. Elérkezett a pillanat, hogy be is mutassuk őket, valamint az általuk vezetett foglalkozásokat is.
Vicky Saavedra így vall magáról: Spanyolországból érkeztem és az Európai Szoldaritási Testület önkétese vagyok a Brassói Családközpontban. Észak-nyugat Spanyolországban, egy kis faluban élek, de az egyetemet Leon városában végeztem, ahol angol filológiát tanultam. Miután befejeztem az utolsó tanulmányi évem visszatértem a szülőfalumba, ahol különböző helyeken dolgoztam, végül úgy döntöttem jelentkezek önkéntesnek így gazdagodva azáltal, hogy itt lehetek. Megpróbálok adni magamból valamit a központnak, a közösségnek. Az önkéntes év után hazatérve szeretném a szakvizsgámat letenni és a tanulmányaimat befejezve, így a jövőben angoltanár lehetek. Az előttünk levő hónapokban különböző életkorú embereknek fogok spanyol nyelvet tanítani, valamint angol társalgási csoportot is indítok. Ez a két csoport azért is fontos számomra, mert amint már elítettem nyelvtanár szertnék lenni. Itt lenni, részt venni a programokban nagy lehetőség számomra és alig várom, hogy együtt tanulhassunk!
Victoria Alfayate vagyok, 22 éves és Spanyolországból, Madridból jöttem. Az egyetemen szociális munkás képzésben részesültem, ugyanis mindig is szerettem segíteni a rászorulóknak, másoknak. A közeljövőben sérült gyerekekkel való foglalkozásra szeretnék szakosodni. Ez irányú első tapasztalataim az autista unokatestvéremmel való kapcsolatomban szereztem és mélyen meghatározta világnézetemet, az embertársaimhoz való viszonyomat.